Kertészeti rovatunk első cikkében fontosnak tartom megemlíteni, hogy nem vagyok tanult kertész, „csak” kb. 60 éves tapasztalatom van. Ezek egy részét szeretném megosztani másokkal.

Az első téma a magaságyás.

Sokan nem tudják mire jó, azt gondolják, hogy ez is egy új divathóbort, pedig ennél többről van szó.

Nézzük az előnyeit:

1. nem kell olyan mélyre hajolni magvetésnél, palántázásnál

2. saját magunk készíthetünk megfelelő földkeveréket bele, ami sok esetben sokkal jobb minőségű föld, mint ami amúgy a kertben található

3. nem kell szántani, ásni, kevesebbet kell gyomlálni

4. ha minőségi anyagokból készül, akkor a kert dísze is lehet

A magaságyás magassága eltérő, függ a meglévő alapanyag mennyiségétől is. Lehet kb. 80 cm magas is, -ez a valódi magaságyás-, viszont arra gondolni kell, hogy a feltöltéséhez elég nagy mennyiségű föld kell.

Az, ami alacsonyabb, 30-50 cm magas, azt inkább emeltágyásnak hívjuk. Kevesebb föld megy bele, és a klasszikus magaságyásba rakott rétegek ( komposzt, fanyesedék, stb) sem találhatóak meg ebben.

Mivel a magaságyás földje általában nem szennyezett gyökerekkel, magokkal, ezért sokkal kevesebbet kell gyomlálni, és sokkal könnyebb is, mert a föld nem annyira tömör. Éppen amiatt, hogy nem tömör kerti föld van benne, sokkal szebb termést ad minden, ami a föld alatt terem: sárgarépa, petrezselyem, cékla stb. Viszont ha nagyon laza szerkezetű a talaj, akkor gyorsabban kiszárad, tehát gondoskodni kell a gyakori öntözésről.

Magaságyást készíthetünk hulladék, maradék anyagokból, újonnan vásárolt deszkákból, de lehet kapni már műagyag és egyéb anyagokból készült ágyásokat is. Van aki tesz bele vakondhálót, kibéleli az oldalát, öntözőrendszert telepít rá, a variációk száma végtelen. Az én ágyásaim bontott laminált padlóból készültek. Ez volt otthon, és a célnak tökéletesen megfelel. Persze nem 80 cm magasak, mert arra valószínűleg nem lenne jó ez az anyag. Mi azért csináltunk ilyen emelt ágyásokat, mert a veteményes földje nagyon kötött, agyagos, nehezen művelhető. A fóliasátorba is ágyásokat készítettünk, ezeknek az idei az első évük, a többi ágyás 1-4 éve van meg és működik.

És végül de nem utolsósorban: mit termelhetünk magas vagy emelt ágyásban?

Gyakorlatilag mindent, amit a veteményesben és a virágoskertben, de néhány dologra figyelni kell. A nagyon terebélyesre növő káposztafélék, tökfélék sok helyet elfoglalnak és a mellettük lévő zöldségeknek kevesebb fény jut. Kúszós növényeket ( bab, borsó, uborka), csak erős támrendszer készítésével lehet nevelni. Ami magasra nő, elveszi a fényt és a tápanyagot az alacsonyabb növényektől, így azok nem, vagy nem megfelelően fejlődnek.

Ennek az ágyásnak a közepén fokhagyma volt, amit tegnapelőtt kiszedtem. Most sárgarépa és petrezselyem került bele, amit letakartam kaszált fűvel, hogy ne száradjon ki a talaj, és öntözésnél ne mossa ki a víz az apró magokat.

Ebben hagyma, saláta volt, de már átvette a terepet a kelkáposzta.

Ez az ágyás a nap nagy részében árnyékban van, ami előny, mert nem sülnek meg a legnagyobb melegben sem a növények, és nem is szárad ki a föld olyan gyorsan. Egy kelkáposzta, kelbimbók, sárgarépa, petrezselyem, néhány zeller van benne. Aztán még beledugtam a paradicsomról levágott hajtásokat is, úgy tűnik megéledtek.

A magaságyást kezdő kertészeknek is bátran ajánlom, mert kis területen tanulhatja meg a fontos zöldségtermesztési szabályokat, tippeket, trükköket, és ha nem is tudja egész évre megtermelni a család zöldségszükségletét, okos tervezéssel sok különböző, finom és egészséges növényt termeszthet az ágyásban.

Országh Erzsébet