Bizonyos politikai szerveződés megint sikerrel felbőszítette a népet, mondván drága a gyümölcs, nem tudja megvenni a szegény ember.
Persze a csoportokban már fejeket követelnek, de legalábbis azt, hogy adjanak a családoknak támogatást gyümölcsvásárlásra, vagy bármire, csak adjanak ilyen-olyan emelést.
Nos, akkor nézzük a történetet egy másik szemmel.
Falun élünk, van egy kertünk, ahol vannak gyümölcsfák, veteményes, és baromfiak.
Tavasszal úgy kezdődött a történet, hogy vettem egy rahedli vetőmagot, virágföldet, rászántam egy napot arra, hogy a magokat elvessem, amiből majd palánta lesz.
Egy része nem kelt ki, azt újra kellett vetni. ( pénzt, időt, saját energiát fektettem a dologba)
Április körül aztán elkezdtünk a kertben dolgozni. Ástunk, kapálógépeztünk, magokat vetettem, hagymát duggattam. ( saját energia + benzin+ gépkopás+ idő + magok ára)
A magok egy része nem kelt ki a kedvezőtlen időjárás miatt, tehát azt újra vetettem. ( magok ára, saját idő és energia)
Volt ami még ekkor sem kelt ki, tehát harmadszor kellett vetni. ( magok ára, saját idő és energia)
Volt ami kikelt, az ápolgattam, gyomláltam, tejjel, csalánlével permeteztem, krumplit töltöttem, gazoltam, stb.stb. ( idő+ energia)
Közben a kis palánták növekedtek, paprika, paradicsom, káposztafélék, stb. Persze ezeket öntözni kellett a kis fóliaházban, általában kétnaponta. ( saját energia + idő+ víz)

Májusban kikerültek a földbe, akkor már a többi vetemény is kezdett növekedni. A kaszált füvet összegyűjtöttem, a vetemény sorai közé raktam, öntöztem, kötöztem, karókat szereztem, és csináltam folyamatosan amit kellett.
Közben a gyümölcsfákat a férjem megmetszette, lemosóval lepermetezte, aztán amikor szépen virágoztak, akkor elfagyott minden fán, minden virág. Ami esetleg akkor megmaradt, az pár héttel később fagyott meg. ( permet ára+ gépkopás,+idő+ energia)
Aztán jött az aszály. Utána az özönvíz. Aztán szárazság újra.
Közben poloskák, krumplibogarak, peronoszpóra, paradicsomvész, a sok esőtől kirothadt a hagyma,és a káposztafélék, a kevés esőtől meg nem húsosodik a paprika.
24 tő paradicsomon nem volt annyi termés, hogy nekünk kettőnknek elég lett volna paradicsomlének.
Nem termett egyetlen szem szilva, birsalma, barack, őszibarack, dió. 10 szem cseresznye termett és egy levesre való meggy.
A fákat persze gondozni kell, öntözni, füvet nyírni, ha beteg lenne, akkor permetezni.
A kb. 12 bokor tökfélén nem volt annyi, hogy kettőnket ellátott volna.
Eper nem termett, a szeder a szárazság miatt leszáradt. A sóskát megették a meztelencsigák, vagy valami.
A karós babon elszáradtak a hüvelyek, SEMMI termés nem volt rajtuk. Zöldbabból sem tudtam eltenni, kétszer főztem belőle.
És sorolhatnám.
Nem kicsi területen műveljük a földet, őstermelők vagyunk, akár adhattunk volna is el belőle.
Vettem málnát, hogy legalább azt tegyek a fagyasztóba, és ribizlit, lekvárnak. Ezen kívül az uborka sikerült a kertben, azt tettem el.
SEMMI mást. Se lekvárt, se befőttet, se szörpöt, semmit.
És gyakorlatilag a semmiért dolgoztunk február óta.  Nyáron minden nap ( hétvégén IS!!!) reggel 6-9-ig, aztán este 7 után)
Annyi termést szedtem, amit meg is ettünk egy -két ebédhez.
A baromfik folyamatosan hullottak, holott tisztán tartjuk őket, nincsenek tetvek, giliszták sem, éjjel be vannak zárva stb, és mégis.
És akkor csak halkan megkérdezem: nekünk ki ad emelést, meg segélyt, meg támogatást? És kinek drága, drágább a zöldség, gyümölcs: annak aki próbálja megtermelni, nem kevés pénz befektetésével, és sok-sok energiával, vagy annak aki lesétál a boltba megvenni?
És én hol fogom beszerezni a zöldségeket, gyümölcsöket?
Igen, ott a piacon, vagy a hipermarketben, mint mindenki más is. Az is, aki egy kapavágást nem tett, csak követel.
És eszembe sem jutna háborogni, pedig amennyi időt, pénzt, energiát a kertbe tettünk az idén, azon a nagy élelmiszerboltok teljes egy heti árukészletét megvehetnénk….
Ez van. Senki nem örül neki, és senki nem kérte.
És nem azért lesz a boltban drága, mert valaki intézkedett, hogy drága legyen. Direkt nem írok neveket…Azért drága mert nincs, vagy nagyon kevés van.
És ahogy a vásárló, úgy a legtöbb termelő sem kap semmiféle emelést, meg segélyt.
Vannak akik kapnak, de ők nem őstermelők, hanem nagyüzemi gazdálkodók.
Szóval lehet elégedetlenkedni, de aki ezt teszi, gondoljon egy percre abba is bele, hogy bizony másnak sem jobb, nem telik mindenre, nincs eredménye a pénz elköltésének, a sok munkának, és a boltosok, kistermelők nagy része is nagyon várja már, hogy ennek az évnek (IS) vége legyen.

Országh Erzsébet