Amikor az interjúra készültem, olvasgattam a Dió Team facebook oldalát. A leggyakoribb helyszínek: Nagykanizsa, Szombathely, Kaposvár. Most akkor hol is lakik Dió és csapata? Koller Rita gyógypedagógussal beszélgettem.

 - Dió és csapata Nagykanizsa külvárosi zöldövezetes részében él. Közel az erdőhöz, ahol nagy sétákat szoktunk tenni.

Mutasd be a csapatot, kérlek!

 - Akivel kezdődött: Dió – 7 éves keverék, erőteljes vizsla vonallal. A nagykanizsai menhelyről fogadtuk örökbe, az akkor 8 hónapos szeleburdi kölyköt. Csak egy jó családi kutyát akartunk, de a sors másképp döntött. 4 éves korában tett terápiás vizsgát, addig nagyon hosszú, akadályokkal teli út vezetett.

Második „gyermekem” Samuel a vértacskó. 2017 – es születésű igazi szerelemgyerek. Menhely hirdetése által találtunk rá. Az ő élete is úgy indult : csak családi második kutyának. 3 évesen vizsgáztam vele mint terápiás páros 2020 májusában.

Harmadik csapattag egy kislány: Mona. 2 éves, még nem igazán felnőtt, már nem igazán gyerek. Csupa szív, bújós, szintén befogadott kis kutya. BH vizsgáztunk,( alapfokú engedelmességi vizsga) haladunk szépen az úton. Vagy családi kutya marad, vagy ki tudja?

Honnan jött az ötlet a kutyaterápiás foglalkozásokhoz? Mikor, hogyan kezdődött? Mi a célja ezeknek a foglalkozásoknak?

 - Az ötlet 20 éve fogant meg, gyógypedagógiai tanulmányaim alatt. Akkoriban erről még itt Magyarországon nem nagyon lehetett hallani. Én már akkor is kutyás ember voltam, így megszületett a gondolat: mi lenne, ha a szakmát és a kutyákat valamilyen módon ötvözni lehetne. Ezt a magot elültettem a fejembe, és sokat kellett várni hogy csírázni kezdjen majd szárba szökkenjen. Sokat kutattam, olvastam, de az akkori élethelyzetem nem tette lehetővé a kiteljesedést. Ennyit, igen 20 évet kellett várnom rá. Kutyáim voltak ez idő alatt is, de a terápiás vonal csak most adatott meg.

A foglalkozások célja mindig más – alkalmazkodik az adott csoport vagy egyén igényeihez. Mozgás, részképességek fejlesztése, kommunikáció, szociális készségek, és természetesen mindig megjelenik a felelős állattartás is.

- Láttam, hogy iskolákba, ovikba, játszóházakba is jártok a kutyusokkal. Hogyan fogadják a gyerekek a csapatot? Nem idegenkednek, nem félek tőlük?

A gyerekek nagyon nyitottak még minden újra. Egy – egy gyermek van, hogy fél, legtöbbször ő lesz a legaktívabb a foglalkozás végére.

A tapasztalatom inkább az, hogy a mostani gyerekek nem tudják hogyan is kellene egy élőlénnyel bánni. Hogyan kell felvenni vele a kontaktust, hogy nem egy gombnyomással irányítható valami. Nekem ez az igazi interaktív foglalkozás – megtapasztalják, hogy azért hogy valaki együttműködjön velük, tenni kell. Türelmet, kitartást kell gyakorolni. Nem biztos, hogy elsőre sikerül. Nem biztos, hogy úgy lesz, ahogy ők szeretnék.

 - Sérült gyermekekkel is foglalkoztok? Miben, hogyan segítenek nekik a kutyusok?

Gyógypedagógusként főállásban dolgozom, és igen nálunk benn vannak a kutyusok az iskolában. Hatalmas potenciált jelent ez – még én is rácsodálkoztam, hogy mekkorát. A fejlesztéseken túl, érzelmi töltést, biztonságot adnak az aktuális osztályomnak. Erősítik a metakommunikációt, segítik az elfogadást, és kiváló stresszoldók.

 Gondolom minden alkalom öröm, amit a gyerekekkel és a kutyákkal töltesz, mégis van-e olyan foglalkozás, terápiás óra, ami különösen kedves a szívednek?

 - Valóban minden alkalom egy érzelmi töltetet ad. Minden foglalkozás egy csoda, egy ünnep. Mindig történik valami, ami megerősít abban, van értelme.

Nem foglalkozást, hanem egy személyt emelnék ki. Sajnos a nevét nem tudom, egy nagyon kedves úriember aki minden – városi rendezvényünkön ott van (Kultúr Korzó, Fánkfesztivál stb). Már készül, jön feltöltődni a kutyákhoz. Leül fél órácskára, kutyát simogat, beszélgetünk, majd „ Köszönöm, feltöltődtem” és távozik. Elmondta, mindig lesi hol leszünk jelen.

Milyen terveid, céljaid vannak a közeljövőre?

 - Az egyéni foglalkozások után, most indul az iskolaelőkészítő csoport októberben. Ez a legközelebbi cél. Mona kiképzése a középtávú cél. Kissé távolabbi cél az állat –asszisztált foglalkozások kibővítése, kiterjesztése. Nagyon büszke vagyok rá, hogy az Országos Pedagógiai Könyvtár a mi munkánkon keresztül népszerűsíti az állat-asszisztált pedagógiát. Ez a legfrissebb örömöm.

Ha valaki szeretne meghívni egy rendezvényre, vagy iskolai foglalkozásra, hol, hogyan tud elérni?

A Dió Team facebook oldalán: https://www.facebook.com/dioteamterapia valamint

telefonon: +36365900866

Köszönöm a beszélgetést, további jó munkát, és sok sikert kívánok neked és a csapatnak!

Skolik Ágnes

www.skolikagnes.hu